A pizza az általános közhiedelem szerint olasz eredetű étel, valójában a pizza alapja, a lepénykenyér múltja 10–12 000 évre, a kőkorszakig nyúlik vissza. A lepénykenyér őrölt gabonalisztből és vízből összegyúrt, laposra eldolgozott, forró kövön átsütött kenyérféle volt.

Az ókori babilóniaiak és egyiptomiak is ez a módszert alkalmazták, de ők már kemencét is használtak a tészta kisütéséhez. A mai értelemben vett pizza őse a görögöktől, etruszkoktól, ill. a rómaiaktól származik, ők már tejszínnel vonták be, olivaolajjal, mézzel, esetleg datolyával és különféle fűszerekkel ízesítették a lepényt. Ezeket az ókori pizzákat fehér pizzának is nevezzük.

Magának a pizza szónak az eredete is homályba vész. A kultúrtörténészek és nyelvészek – szokásukhoz híven – ebben sem tudnak megegyezni. Egyesek a germán (longobárd) bizzo (harapás), mások a latin picea (hamu), vagy a görög pitta (kövön sütés) szóból származtatják, ez utóbbi a lepény sütési módjára utalna. Végül vannak, akik az olasz pizzicare (szakítás, tépés) alakra esküsznek, mivel a tésztát ilyesféle mozdulatokkal készítik.

A pizza történetében az igazi áttörést a paradicsom megjelenése hozta. Ezt a zöldséget a XVI. században hozták át Amerikából Európába. Eleinte mérgezőnek hitték, és csak dísznövényként termesztették, később a szegények kényszerből megkóstolták, és nemhogy mérgezőnek, hanem nagyon is ízletesnek találták, ezért a lepénykenyerükre rakták, olivaolajjal, szalonnával és sajttal ízesítették. Főleg Nápoly környékén terjedt el, az ide látogatók mint helyi különlegességet kóstolhatták meg. A „Pizza Napoletana”-t először a XVIII. század elején, Vincenzo Corrado, Emmanuele di Francavilla herceg főszakácsa említi a nápolyi ételekről szóló értekezésében.

A mai pizza is Nápolyhoz, és egy helyi pizza-készítő mester, Raffaele Esposito nevéhez köthető. A Nápolyba látogató olasz királyi pár, I. Umberto (1844 – 1900) és felesége, Savoyai Margit (1851–1926) a jeles mestert bízta meg egy pizza-különlegesség elkészítésével. Ez a specialitás volt a királynéról elnevezett Margharita pizza, ami zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom) színeivel az olasz nemzeti lobogót idézte.  A pizza ezzel elindul hódító útjára. Megjelentek az utcai standok, a mozgóárusok, és megkezdődött a megrendelők egyéni ízlése szerint elkészített pizzák házhoz szállítása is.

Ebben az időben, a XIX. század végén, a nagyszámú olasz bevándorló révén a pizza meghonosodott az Egyesült Államokban is, ahonnan később elterjedt az egész világon. Az első amerikai pizzériát Gennaro Lombardi nyitotta meg New Yorkban, a Spring Street 53-1/2 szám alatt. A pizza mára – a német eredetű hamburgerrel együtt – szinte az amerikai életforma részévé vált, és egyre inkább azzá válik az egész világon, így Magyarországon is.